Az év eddigi extrém meglepetése, a kelet-mediterrán elterjedésű Crinitodiscus nem előkerülése Közép-Európából, Romániából, Erdélyből. Az első előkerülés tudományra új fajt is eredményezett. Az állat az Erdélyi szigethegység déli területeiről került elő, amely…

Érdekes módon Erdély és Románia takácsatka faunája nagyon kevéssé ismert, csupán egyetlen közlemény van, amely 8, a leggyakoribb és a gazdaságilag legjelentősebb kártevő takácsatka fajokról számol csak be. Az augusztusi gyűjtőúton néhány levelet szedtem egy…

A Trachytes nem fajairól már említést tettem egy korábbi blog bejegyzésben. Nem olyan régen egyesítettem az európai Trachytes fajok elterjedési adatait egy térképen és alábbi érdekességet kaptam. Ha ezt a térképet számszerűsítem az alábbit kapom: A második térképen…

Az ősszel Genfbe utaztam eleget téve szomorú feladatomnak, hogy a nemrég elhunyt két kiváló kutató, Mahunka Sándor atkakutató és Kozár Ferenc pajzstetűkutató által korábban kikölcsönzött anyagot vissza szállítsam. Azért is vállaltam el ezt a feladatot, mert mindkét kiváló…

Mahunka Sándor viszonylag későn kezdett el dolgozni a közeli erdélyi területek feltárásán. Első erdélyi adatot is tartalmazó dolgozata 1993-ban jelent meg (Mahunka 1993), a már akkor világviszonylatban is előkelő helyen álló kutató tollából. Az hogy ilyen későn kezdett el a…

Az első megjelent publikáció, amely Erdély területéről atka adatot tartalmaz az Karpelles Lajos bécsi tanár nevéhez köthető. Ebben a munkában, Karpelles az összes atkacsoportból közöl előfordulási adatokat az egykori Magyarország területéről, így természetesen számos…

A hangyák bolyai, fészkei számos speciális állatokat rejthetnek. A trópusokon még kisebb gerincesek is vendégeskedhetnek a hangyafészkek által nyújtott biztonságban, Európában azonban csak gerinctelenekkel találkozhatunk ezeken a helyeken. Az atkák szép számmal képviselik magunkat…

A világ minden tájáról közöltek már a barlanglakó denevérek ürülékében (guanójában) talált atkákat. Ez alól a korongatkák sem kivételek. A trópusi területek barlangjaiban számos guanó-lakó korongatka ismert, azonban Európából eddig kevés fajt jeleztek. Az egyik…

Egy régi álmom vált valóra nem olyan régen. Mindig is nagyon érdekeltek a borostyánban konzerválódott állatok, így nagyon örültem, amikor Jason Dunlop, a berlini természettudományi múzeum kurátora megkeresett azzal, hogy érdekelnek-e borostyánban talált atkák. Az atkákat egy…

Kihasználva az augusztus 20. környékén levő munkaszüneti napokat, úgy döntöttünk, hogy átruccanunk Erdélybe gyűjteni egy keveset. Bár nagy meleg volt és a talaj is borzasztóan száraz volt, a patakparti területeken mégis sikerült kb. 25 talajmintát gyűjteni. Mindezek mellett…

A Discourella helvetica faj előkerülésével összeállítottam a Romániában előforduló a Discourellidae családba tartozó fajok jegyzékét. Jelenleg öt faj romániai előfordulásáról van tudomásunk. Ezek az alábbiak: Discourella baloghi Hirschmann & Zirngiebl-Nicol,…

Az erdélyi korongatkák tanulmányozása során egy furcsa állatra lettem figyelmes. Más volt, mint amiket a romániai anyagokban eddig láttam, de valahogy ismerősnek tűnt. Alaposabban megvizsgálva rájöttem, hogy honnan ismerem ezt az állatot! Én írtam le pár évvel ezelőtt Svájcból,…

A Dinychus génusz a Dinychidae család egyetlen európai neme. A génusz fajai azonban nem csak Európában, hanem Észak- és Dél-Amerikában, Dél-Kelet Ázsiában és az Ausztrál régióban is megtalálhatóak, bár nagyobb fajszámban és nagyobb egyedsűrűségben csak Európából…

A Polyaspinus schweitzeri (Huţu, 1976) faj közeli rokonságban áll a Trachytes nem fajaival, azonban azoktól jelentősen eltér megnyúlt, hosszúkás testalakjával, illetve abban, hogy a háti oldal oldalsó lemeze több apró kis lemezre van feldarabolva. A Trachytes fajoktól eltérően…

A Trachytes nem a Trachytidae családba tartozik és a primitív korongatkák közé sorolhatjuk őket, a tritosternum széles alapi része alapján. A Trachytes nem fajait könnyen felismerhetjük körte-alakú testükről, a háti oldalon lévő pajzsok száma és alakja, illetve a nőstényeknél…

Nagyon megörültem, amikor egy általam már jól ismert korongatka faj került elő az erdélyi mintákból. A Dinychus bincheaecarinatus Hirschmann, Wagrowska-Adamczyk & Zirngiebl-Nicol, 1984 fajt korábban már hazánkból és a Balkán-félsziget több országában is megtaláltam, de…

Az erdélyi talajmintákat tanulmányozva több helyről is egy érdekes, nagy termetű páncélosatka faj került elő, amelyet Collohmannia gigantea Sellnick, 1922 fajként azonosítottam.  Ez a faj elsődlegesen Románia területéről ismert, azonban a Balkán félsziget országaiban,…

Románia, és azon belül Erdély is bővelkedik az endemikus atkafajokban. Ez alól a korongatkák sem kivételek, számos fajuk csak ebben a régióban fordul elő, csak itt található meg. Ilyen a Trachytes romanica Hutu, 1983 faj is, amely az úgynevezett primitív korongatkák közé tartozik.…

Erdély kutatása során az általam vizsgált atkák, a korongatkák (Uropodina) alrendjébe tartoznak a Mesostigmata renden belül. A Mesostigmata rend a Parasitiformes rendsorozaton egyik tagja, a parazita Ixodida (kullancsok), és a szubtrópusi, valamint trópusi Holothyrida és Opilioacarida…

Pénteken (2013. március 22-én) volt a Szünzoológiai Szimpozium, ahol egy poszteren mutattam be Erdély korongatka kutatásának jelenlegi állapotát. Az elmúlt 3 hónap intenzív kutatásának köszönhetően 44 fajra emelkedett Erdély korongatkáinak a száma, ami majdnem a fele a teljes…

Werner Hirschmann, a korongatkák jelentős kutatója, 1962-ben kolléganőjével (Irene Zirngiebl-Nicol) felfedeztek egy ismeretlen korongatkát Magyarország területén és elnevezték Uroobovella hungarica fajnak. A kor többi dolgozatához hasonlóan alig adtak róla leírást és csupán…

A begyűjtött mintákból kifuttatott, kisózott tiszta anyag már csak az állatokat tartalmazza. Természetesen nem csak atkákat, hanem más csoportok (ugróvillások, bogarak, ászkák, ikerszelvényesek, álskorpiók és társaik) tagjait is megtalálhatjuk benne. Ebből az alkoholos…

A talaj atkáit háromféle módon gyűjtjük, az első két módszer munkaigényes, nem hatékony és nagyon kevés fajt eredményez. 1, Egyelés: A talajfelszínen vagy a rostálásnál nagyon sokszor megfigyelhetőek a atkák, amelyek a talaj, illetve az avar szemcsék között gyorsan mozognak,…

Érdekes módon Erdély a zoológusi pályám kezdetén nem vonzott. Azt gondoltam, hogy minek dolgozzak Erdély faunáján, amikor rengeteg trópusi anyag várja a feldolgozást, és ezekben fajok százait kell még leírnom, sőt több csoportot is rendbe kell tennem. Mindezek mellett itt volt a…