Egy régi álmom vált valóra nem olyan régen. Mindig is nagyon érdekeltek a borostyánban konzerválódott állatok, így nagyon örültem, amikor Jason Dunlop, a berlini természettudományi múzeum kurátora megkeresett azzal, hogy érdekelnek-e borostyánban talált atkák. Az atkákat egy cincéren találtak, nem kifejlett egyedeket, hanem másodlagos nimfákat, amelyek egy anális nyéllel rögzültek a gazdaállathoz. Korongatkák nimfa stádiumban faji szinten nem azonosíthatóak, csak annyit lehetett megállapítani, hogy az Urodinychidae családba tartoznak. Nem csak korongatkák, hanem az Ascidae családba tartozó nyűgatkák, illetve a Microgynoidea családsorozatba tartozó atkák is utaztak annak idején a bogáron. Az atkákat a kb. 50 millió éves balti borostyánban találtuk, ami mindhárom csoportnak a legrégebbi előkerülése. Érdekes módon, a morfológiájuk alapján nem különböznek a recens csoportoktól, így feltételezhetjük, hogy az evolúciója ezeknek a csoportoknak igen lassú. 

Bővebben az alábbi cikkben lehet erről olvasni:

http://link.springer.com/article/10.1007/s00114-013-1031-8

„A blog a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében valósul meg, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.”

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.