Idén 15. alkalommal mentem gyűjteni a Balkán félszigetre. Két társam volt, Murányi Dávid álkérész specialista és Szederjesi Tímea a földigiliszták fiatal kutatója. A fő célunk most Görögország keleti része és a bulgáriai Rodope hegység vizsgálata volt. A görög istenek nem voltak kegyesek velünk, mert mindennap esett, ami a talajfauna kutatásában jó lehetne, ha nem lett volna előtte egy hosszabb szárazabb időszak. Így, bár a talaj nedves volt, az állatok már a szárazság elleni diapauzában voltak, ami nem segítette a sikeres gyűjtést. Azért nem kellett üres kézzel hazajönnünk, nagy számban gyűjtöttük a talajállatokat, illetve a vízi rovarokat. Főleg az egyéb állatok kategóriája volt gazdag, sok fakókeselyűt, gyurgyalagot, szalakótát és egyéb madarat láttunk, de sok kaszpi teknőssel is találkozhattuk. Nagyon örültem, mert még nem gyűjtöttem a Balkánon a pajzsosrákokat, de most fogtunk nyári pajzsosrákot (Triops cancriformis) és egy még nem azonosított Anostraca fajt is. Életemben először láthattam rablópilléket, és a szöcskék egy érdekes képviselőjét, a pozsgócót vagy szamárszöcskét. 

Néhány talajállat az útról:

A bársonyatkáknak számos képviselőjük él a talajban, sokszor kerülnek elő, mert nagyon és vörös színűek

Ez a Haplophthalmus faj egy kő alól került elő

A görögországi Armadillidium fajok jól ismertek, számos endemizmusuk is előfordul

Eisenia lucens, a villágító giliszta fakorhadékból került elő

Az extrém élőhely, a tengerparti turzás. Hasonlóból már két tudományra új fajt is leírtam, ez is igen gazdag volt különböző talajállatokban, még egy sótürő giliszta faj is előkerült belőle. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.